Minden nyugdíjpénztárnak van egy formanyomtatványa a weboldalon, amelynek a kitöltésével igényelhető a váltás. Egyes pénztáraknál már az ügyfélportálon teljesen digitálisan is meg tudod ezt tenni.

Mindenkinek van lehetősége átlépni egyik pénztárból a másikba, habár ez nem nevezhető tömegesen alkalmazott gyakorlatnak. Az átlépéshez feltétlenül szükséges, hogy először tagságot létesíts az új pénztárnál. Ezt a megfelelő dokumentumok kitöltésével és az első tagdíj befizetésével teheted meg.

Az új pénztár felé jelezned kell a tagság létesítésekor, hogy átlépést szeretnél megvalósítani, illetve meg kell adnod a korábbi pénztárad adatait is. Az információk birtokában az új pénztárad kezébe veszi az irányítást, és gondoskodik a felhalmozott megtakarításod kikéréséről és átvételéről. Bizonyos esetekben viszont előfordulhat, hogy a korábbi pénztárad ragaszkodik ahhoz, hogy feléjük is benyújts egy megfelelő dokumentumot az átlépési szándékodról – erről érdemes előzetesen tájékozódnod, nehogy emiatt csússzon a folyamat.

Fontos, hogy egyik pénztárból a másikba való átlépés csak akkor lehetséges, ha már átestél a pénzmosás elleni törvénynek megfelelő ügyfél-átvilágításon.

Jó hír, hogy az átlépés ténye nem befolyásolja a várakozási időt, tehát az eltelt éveket (pl. a hozam kifizetéséhez minimálisan szükséges 10 évet) továbbra is a legelső önkéntes nyugdíjpénztári tagságod létesítésének dátumától fogják számítani.

Nem vagy elégedett pénztárad teljesítményével vagy realizáltad, hogy magasak a költségek? Ilyenkor egy átlépési nyilatkozatot kell kitöltened, amely alapján a pénztárak elintézik egymás között az átlépés folyamatát és vagyonod áthelyezését.

Amennyiben nem tudod még a minimum tagdíjat sem fizetni, akkor a hozamaidból fogják levonni ennek díját.

A leglényegibb különbség, hogy a magánnyugdíjpénztár az állami nyugdíjrendszerhez tartozott, így nem privát számlákat takart, hanem a dolgozók béréből levont nyugdíjjárulék egy része került ide. Ehhez képest az önkéntes nyugdíjpénztár egy privát előtakarékossági számla, amelyhez semmi köze az államnak.

Fontos, hogy az adóvisszatérítést minden évben igényelned kell az adóbevallásodban. Ehhez a pénztártól kapni fogsz egy igazolást, és az abban foglalt adatokat kell rögzítened a bevallásban. Jó hír, hogy ez gyakran automatikusan is sikerül, hiszen a NAV nagyon sok információval rendelkezik, de a biztonság kedvéért érdemes ellenőrizni.

A bevallás 131. sorában kell feltüntetni az éves befizetéseid 20%-ának megfelelő összeget – ez az a maximális adóvisszatérítés, amelyet majd megkaphatsz az államtól.

A 136. sorban kell jelezni a kiutalandó összeget, amely értelemszerűen nem lehet több, mint a 131. sor tartalma. Lefelé persze eltérhet tőle, például abban az esetben, ha kevesebb SZJA-t fizettél be az adott évben, mint amekkora visszatérítésre jogosítanak a nyugdíjpénztári befizetéseid.

Végül a 137. sor arra szolgál, hogy feltüntesd a pénztárad nevét, adószámát és bankszámlaszámát.

Nehezítő körülmény, ha több pénztárnak is tagja vagy, esetleg rendelkezel egészségpénztári tagsággal is. Éppen ezért minden esetben érdemes könyvelővel konzultálnod, mielőtt beküldöd az adóbevallást.

Fentebb már olvashattad, hogy nem csak önkéntes nyugdíjpénztárral, de nyugdíjbiztosítással vagy NYESZ (nyugdíj-előtakarékossági számla) segítségével is gyűjthetsz a nyugdíjadra. Ha még nem vagy biztos abban, hogy melyik lenne számodra a legjobb választás, akkor az alábbi öt szempontot érdemes mérlegelned.

1. Egyszerűség

Hacsak nem pénzügyi végzettséggel rendelkezel, és szívesen foglalkozol heti szinten a befektetéseiddel, akkor számodra valószínűleg fontos szempont, hogy mennyire egyszerűen menedzselhető egy megtakarítás.

Ebből a szempontból a NYESZ (pláne a TBSZ) a legkeményebb dió, ugyanis itt semmilyen segítséget nem kapsz, mindent saját magadnak kell intézned, a pénz beutalásától kezdve a befektetések kiválasztásán át a tőzsdei tranzakciók bepötyögéséig.

Egy önkéntes nyugdíjpénztár vagy egy nyugdíjbiztosítás ennél sokkal egyszerűbben kezelhető. Azután, hogy megnyitottad a saját számládat és kiválasztottad a portfóliódat, gyakorlatilag nincs más dolgod, mint havonta elhelyezni rajta a kívánt megtakarítási összeget. A díjfizetés történhet állandó utalással vagy csoportos beszedéssel is, így még azt a havi egy alkalmat is megspórolhatod, amikor manuálisan utalnál be a számládra. Közben a háttérben a szakemberek dolgoztatják befektetésedet, anélkül, hogy neked foglalkoznod kellene vele.

2. Biztonság

Befektetőként alapvetően kétféle kockázattal kell számolnod: árfolyamkockázattal és partnerkockázattal. Az árfolyamkockázat azt jelenti, hogy az adott befektetés piaci értéke – átmenetileg vagy tartósan – alacsonyabb lehet, mint amennyiért a megvásároltad. A partnerkockázat pedig egyszerűen annak a kockázata, hogy az általad megbízott intézmény nem tudja visszaadni a náluk lévő megtakarításodat.

Árfolyamkockázattal mind az önkéntes nyugdíjpénztáraknál, mind a nyugdíjbiztosításoknál, mind a NYESZ-számla esetében számolnod kell, attól függően, hogy milyen portfóliót választottál magadnak. Amint korábban is olvashattad, léteznek alacsonyabb kockázatú portfóliók (ezek túlnyomórészt kötvényeket tartalmaznak), és elérhetsz kifejezetten magas kockázatú (többnyire részvénytúlsúlyos) portfóliókat is.

Mielőtt elköteleződnél valamelyik portfólió mellett, érdemes az adott szolgáltató (nyugdíjpénztár, biztosító, befektetési alapkezelő) honlapján utánajárnod a múltbeli teljesítményeknek. Ha megnézed egy befektetés árfolyamának több évre visszatekintő grafikonját, és úgy érzed, hogy szívesen tartanád benne a pénzedet, akkor valószínűleg a te kockázattűrő képességednek megfelelő portfóliót látsz. Ha viszont azt érzed, hogy nem tudnál nyugodtan aludni egy ilyen „hullámvasúttal” a kosaradban, akkor bölcsebb lehet elkerülnöd azt.

Attól szerencsére nem kell félned, hogy bármelyik nyugdíjcélú megtakarítás esetében a szolgáltatónak felróható okokból ne tudnád visszakapni a pénzedet. Akár egy önkéntes nyugdíjpénztár, akár egy nyugdíjbiztosítás, akár a NYESZ vagy TBSZ mellett teszed le a voksodat, a megtakarításod biztonságban lesz. A szabályozó keményen megköveteli ezektől az intézményektől az átlátható, biztonságos és prudens működést, és bizonyos esetben garancia (BEVA) is vonatkozik az elhelyezett befektetésekre.

3. Hozzáférhetőség

Mivel nyugdíjcélú megtakarításokról van szó, melyeket az állam is támogat, ezért természetesen nem veheted ki bármelyik percben a felhalmozott összeget. Ezek a megtakarítások arra lettek kitalálva, hogy idős korodban tudj plusz jövedelemre szert tenni általuk, nem pedig arra, hogy néhány év után elköltsd őket valamilyen aktuális vágyadra.

Az önkéntes nyugdíjpénztárnál a várakozási idő a legnagyobb akadály, azt követően már – adófizetés árán – hozzáférhetsz a tőkéhez, a hozamokat pedig bizonyos időközönként adómentesen felveheted.

Hasonlóan nagy a szigor a nyugdíjbiztosításoknál is: itt egy „visszavásárlási tábla” nevű fogalommal kell megbarátkoznod. A visszavásárlási tábla mutatja, hogy idő előtti kifizetés esetén mekkora hányadát kaphatod kézhez a bent lévő összegnek. Fontos, hogy az azon felüli összeget örökre elveszíted! Tehát egy 40%-os visszavásárlási érték azt jelenti, hogy az adott évben a bent lévő pl. 1 millió forintodból 400 ezer forintot vehetsz ki, a fennmaradó 600 ezer forint pedig a biztosítónál marad.

Továbbá a kapott állami támogatást is vissza kell fizetned 20%-os büntetőkamattal megfejelve, és egyéb adófizetési kötelezettséged (SZJA, SZOCHO) is keletkezhet, attól függően, hogy mikor kötötted a biztosítást, és hányadik évében jársz. Tehát összességében ennél a megtakarításnál is nagyfokú rugalmatlanságról lehet beszélni, ami a hozzáférhetőséget illeti.

A NYESZ-nél levonások nincsenek, csak adófizetési kötelezettség, amennyiben azelőtt vennéd fel a rajta lévő megtakarítást, hogy erre rendeltetésszerűen (nyugdíjszolgáltatás formájában) jogosult lennél, továbbá vissza kell fizetned a kapott állami támogatást 20%-kal megnövelten.

Pszt! Egy kiskapu még van, amiről tudnod kell a NYESZ kapcsán: van lehetőség átalakítani tartós befektetési számlává (TBSZ), és ilyenkor csak az utolsó 2 évben kapott állami támogatást kell visszafizetned, a korábbiakat megtarthatod.

4. Hozamok

Az elérhető hozamok szempontjából a leglényegesebb tényező a portfóliód összetétele. A múltbeli tapasztalatok alapján általánosságban annyi elmondható, hogy hosszú távon a kötvényportfóliók alacsonyabb, a részvényportfóliók magasabb hozamot termelnek.

Olyat tehát nem lehetne mondani, hogy az egyik megtakarítással magasabb várható hozamra tehetsz szert, mint a másikkal. Arra viszont nagyon oda kell figyelned, hogy egy azonos mögöttes befektetést milyen költségek mellett valósítasz meg.

5. Költségek

A költségek összehasonlításához nagyon jól jön a korábban már említett teljes költség mutató (TKM). Ez a szám azt jelzi, hogy évente mekkora hozamot kell termelnie a megtakarításodnak ahhoz, hogy visszahozza a szerződés éves költségeit. És itt bizony már óriási különbségek vannak a különböző konstrukciók között!

Ha az önkéntes nyugdíjpénztárak közül választasz, portfóliótól függően 1% körüli, de legfeljebb 1,5%-os költség terhel majd téged. Ezt úgy lehet értelmezni, hogy egy elméleti 10%-os hozam esetén abból 8,5-9% a zsebedben marad, a többi elmegy költségekre.

Ellenben egy nyugdíjbiztosításnál jó esetben 2%, rosszabb esetben akár 3-4-5% körül lesz az éves költségterhelés. Azaz hiába érsz el 10%-os hozamot, abból csak 5-6-7% marad a zsebedben, az azon felüli rész a biztosítót és az alapkezelőt gazdagítja.

És hogy mekkora hatása van ennek? Ha stabilan el tudsz érni évi 10% hozamot a mögöttes befektetéssel, és 1% költség mellett helyezel el tízmillió forintot, akkor 10 év elteltével 23,7 millió forintod lesz. De ha ugyanazt a hozamú befektetést 4%-os költség mellett tudnád megvalósítani, akkor már csak 17,9 millióra hízna a vagyonod. Azaz összességében közel 6 millió forintot (!) buktál amiatt, mert drága szerződést kötöttél meg. Ez a veszteség a kezdőtőkéd csaknem 60 százalékára tehető!

A NYESZ a másik két lehetőséghez képest kicsit kakukktojás, mert a költségterhelése attól függ, milyen döntéseket hoz a megtakarító. Ha sokat „ugrálsz”, vagyis gyakran adsz-veszel értékpapírokat, akkor sok pénzt fogsz kifizetni tranzakciós költségekre. Ezzel szemben ha nyugton maradsz, és csak néhány havonta egyszer beutalsz és vásárolsz, akkor minimálisra szoríthatod a költségeidet. Okos használat mellett a NYESZ tud lenni a legkedvezőbb ebből a szempontból.