Önkéntes Nyugdíjpénztár költségek

Írta:

Diószegi Dániel

Frissítve

2024.01.30.
Önkéntes nyugdíjpénztár költségek

Ebben a cikkben elolvashatod, hogy milyen költségeket vonnak le tőled, ha csatlakozol egy önkéntes nyugdíjpénztárhoz. Fontos, hogy ezzel a szemponttal is tisztában légy, mert egy rossz döntéssel több százezer (ha nem több millió!) forintot is elbukhatsz. Persze ha jól választasz, akkor egy olcsó és biztonságos befektetéssel fogsz rendelkezni, ami a vagyonépítés hatékony eszköze lesz a kezedben.

Miért fontos, hogy ismerd az önkéntes nyugdíjpénztárakat?

Ezen a blogon sokat foglalkozom az önkéntes nyugdíjpénztárakkal (rövidítve ÖNYP). Ennek oka, hogy a nem szakmabeli emberek számára ezt tartom az egyik legjobb megoldásnak, ha szeretnének függetlenedni a felosztó-kirovó nyugdíjrendszertől. Az önkéntes nyugdíjpénztár legfőbb előnyei, hogy már egészen kis összegekkel is elindítható, mindenki számára könnyen érthető és kezelhető, államilag támogatott megtakarítási forma, és nem utolsósorban a költségszerkezete is sokkal barátságosabb például a „unit linked” típusú nyugdíjbiztosításokhoz képest.

Milyen költségek merülhetnek fel egy ÖNYP kapcsán?

Amint később látni fogod, az önkéntes nyugdíjpénztárak költségei összességében kedvezőnek mondhatók. Ennek ellenére meglehetősen sok kicsi költségtípus merülhet fel, amiket az alábbiakban egyenként is bemutatok.

1. Belépési / átlépési költség.

A legelső költség, amivel találkozhatsz, a pénztárba való belépéskor fizetendő belépési díj. Ez legfeljebb 4 ezer forint lehet, és célja a belépéssel járó adminisztrációs feladatok költségeinek fedezése. Mivel egyszeri költségtételről van szó, és elhanyagolható összegben, ezért szerencsére nem gyakorol nagy hatást a megtakarítás eredményességére.

Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál arra is van mód, hogy szolgáltatót válts: az átlépés folyamata során a régi pénztáradban megszűnik a tagságod, az új pénztárban tagságot létesítesz, a már meglévő megtakarításod pedig átkerül az új szolgáltatóhoz. Az átlépési lehetőség olyan sajátosságuk az önkéntes nyugdíjpénztáraknak, amire semelyik másik nyugdíjmegtakarításnál nincs lehetőség. Az átlépéssel járó kifizetésnek is van költsége, de ez nem lehet több 3 ezer forintnál. A pénz átutalásának díját a kifizető pénztár szintén átháríthatja a megtakarítóra.

2. Befizetett díjakból levont költségek.

A pénztári intézményrendszer fenntartásának költségei vannak, melyeket elsősorban a tagdíjakból tudnak fedezni. Erre a célra a törvényi szabályozás lehetővé teszi, hogy a beérkezett befizetések meghatározott részét a pénztár levonja a saját költségeire, és csak a fennmaradó részt írja jóvá a pénztártag megtakarítási számláján. Erre az alábbi táblázatban bemutatok egy konkrét példát.

Tagdíj felosztásának szabályai
Éves tagdíjrészFedezeti tartalékba kerülMűködési tartalékba kerülLikviditási tartalékba kerül
10.000 Ft-ot nem meghaladó rész90,1%9,8%0,1%
10.001-150.000 Ft94,1%5,8%0,1%
150.001-300.000 Ft95,1%4,8%0,1%
300.001-500.000 Ft97,1%2,8%0,1%
500.001 Ft feletti rész98,5%1,4%0,1%

A fentiek alapján könnyedén ki lehet számolni, hogy adott befizetési szint mellett mekkora tényleges befizetésarányos költségelvonás terheli a pénztártagokat. Nézzünk erre is néhány életszerű példát.

Befizetésarányos költségelvonás adott befizetési szinten
Éves befizetésFedezeti tartalékba kerülMűködési tartalékba kerülLikviditási tartalékba kerülBefizetésarányos költségelvonás
Évi 120 ezer forint befizetése esetén112.520 Ft7.360 Ft120 Ft6,2%
Évi 240 ezer forint befizetése esetén226.340 Ft13.420 Ft240 Ft5,7%
Évi 360 ezer forint befizetése esetén341.660 Ft17.980 Ft360 Ft5,1%
Évi 480 ezer forint befizetése esetén458.180 Ft21.340 Ft480 Ft4,5%
Évi 600 ezer forint befizetése esetén576.100 Ft23.300 Ft600 Ft4,0%

Amint látszik, szokványos befizetési szintek mellett a pénztár működését és likviditását biztosító költségtételek az éves befizetés 4-6 százalékát teszik ki. Minél magasabb összeget fizetsz be, annál kedvezőbb a befizetésarányos elvonás. A megmaradó kb. 94-96 százalék a pénztártag számlájára kerül, tehát ez az a befizetésrész, amely valóban a megtakarítást gyarapítja.

Fontos, hogy a befizetett díjakból sávosan levont költségek rendszeresen (minden évben) felmerülnek, ezért nagy hatásuk van a megtakarításod hatékonyságára. Éppen ezért a szolgáltató kiválasztása során mindenképpen érdemes odafigyelned az elvont költségekre. Ha teljesen tisztán szeretnél látni, hogy mennyit vonnak el a befizetéseidből, akkor a fenti egyszerű számításokat kell elvégezned minden szolgáltatóra vonatkozóan.

Hatalmas eltérésekre ne számíts, mert a vonatkozó szabályozás értelmében a 10 ezer forint alatti részből legalább 90%-nak, a 10 ezer forint feletti részből pedig legalább 94%-nak a pénztártag zsebében kell maradnia. Léteznek ugyanakkor széleskörűen használható, közelítő költségmutatók is, melyekről a cikk egy későbbi részében olvashatsz bővebben.

3. Vagyonkezelési költség.

A legnagyobb költségtípus a vagyon kezelésének díja lehet. A pénztáraknál összegyűlt megtakarításokat jellemzően befektetési alapkezelő cégek kezelik, akik szerződéses viszonyban állnak a nyugdíjpénztárral. A szabályozás ezen a fronton úgy szól, hogy a vagyonkezelésért felszámított éves díj (a tranzakciós költségek nélkül) nem haladhatja meg a kezelt vagyon 0,8%-át. Ez a költségtípus nem látszódik a számlán, de a hatása beépül a portfóliók árfolyamába.

Első hallásra talán meglepő lehet, hogy a 0,8%-os vagyonkezelési díj azonos vagy még nagyobb hatást gyakorolhat a befektetett tőkére, mint a fentebb bemutatott 4-6%-os működési költségelvonás. A magyarázatot az a különbség adja, hogy az éves vagyonkezelési díj mindig a teljes megtakarításra értendő, míg a sávos elvonás csak az adott évben teljesített új befizetésekre vonatkozik.

Egy egyszerű példával élve: ha már van befektetve 5 millió forintod, akkor a 0,8%-os vagyonkezelési költség évente 40 ezer forintodba kerül. Ezzel szemben a befizetésarányos díj például évi 360 ezer forintnyi befizetés esetén alig 18 ezer forintot tesz ki.

4. Portfólióváltás költsége.

Az önkéntes nyugdíjpénztári tagok befektetési mozgástere korlátozott, általában 3-5 előre összeállított portfólió közül lehet választani. Persze nem kötelező örökké ragaszkodni a belépéskor kiválasztott portfólióhoz, hanem van lehetőség váltani. Ennek azonban díja lehet, amelyet a mozgatott pénzösszeg 1 ezrelékében, de legfeljebb 2 ezer forintban maximál a szabályozás. Könnyű kiszámolni, hogy 2 millió forint fölötti összegnél már alkalmazni kell a 2 ezer forintos plafont, kisebb összegeknél pedig ennél is kisebb lesz a portfólióváltás költsége.

5. Elmaradt befizetések miatti hozamlevonás.

Az ÖNYP-tagok a pénztár alapszabályában meghatározott minimáldíjat (általában havi 6-8 ezer forintot) minden évben kötelesek befizetni, ennek szüneteltetését az alapszabály nem engedheti meg. Valójában azonban sokan nem tesznek (maradéktalanul) eleget ennek a kötelességüknek, és akár éveken keresztül egyáltalán nem fizetnek be pénzt a számlájukra.

Ha az eddigiekből indulunk ki, akkor ez azt is jelenthetné, hogy a befizetések elmaradása esetén a pénztár nem tudja miből levonni az őt megillető működési és likviditási költségeket. De a jogszabály ilyenkor megengedi, hogy a pénztár az elmaradt díjfizetés jogcímén a számlán lévő befektetés hozamainak terhére levonja a minimáldíjhoz tartozó működési- és likviditási költségrészt.

A fenti táblázatokban bemutatott pénztár havonta minimum 8 ezer forint befizetést vár el a tagoktól. Az éves 96 ezer forintos minimáldíjból összesen 6 064 forint illeti meg a működési és likviditási tartalékot, ez tehát az az összeg, amit évente levonhat a pénztár a nemfizető tagok számláján megképződött hozamokból.

6. Pénztárból való kilépés költsége.

Végezetül arra is készülni kell, hogy a pénztárból való kilépéskor némi adminisztrációs költséget levonhat a szolgáltató. Ennek maximuma az 1. pontban már említett 3 ezer forint, plusz esetlegesen az utalás költsége. Továbbá ne feledkezz meg arról, hogy kilépéskor bizonyos esetekben adófizetési kötelezettséged is keletkezhet!

Hogyan tudod összehasonlítani a nyugdíjpénztárak költségeit?

Ha eddig eljutottál, akkor már kicsit golyózhat a szemed a sok különböző költségtípustól és az azokra vonatkozó törvényi szabályozásoktól. De ne aggódj, jó hírem van számodra: van mód arra, hogy egyszerűen összehasonlítsd az egyes pénztárak összes költségét.

Ehhez a teljes költség-mutató (TKM) fogalmával kell megismerkedni. A TKM eleinte csak a biztosítások világában létezett, de 2020-ban a felügyelet a nyugdíjpénztárakra is kiterjesztette. Ez a költségmutató egy százalékos érték, ami a nyugdíjpénztárak esetében általában 0,5% és 2,5% között alakul, attól is függően, hogy milyen hosszú megtakarítási időtartamot nézel, és milyen portfóliót választasz. (Ha viszont a nyugdíjbiztosítások költségeit néznéd, ennél sokkal magasabb, akár 4-5%-os költségmutatókat is láthatsz.)

A mutatót úgy lehet értelmezni, hogy egy elméleti költségmentes befektetéshez képest ekkora éves hozamveszteséget kell elszenvedniük a megtakarítóknak a felmerülő költségek miatt. Tehát minél alacsonyabb tehát a TKM, annál jobb neked. Az egyes pénztári portfóliók TKM-értékeit a Magyar Nemzeti Bank oldalán is ellenőrizheted.

Fontos tudni, hogy a teljes költség-mutató nem minden élethelyzetre igaz, hanem példaszámításokból indul ki. Az ÖNYP-portfóliók TKM-értékeit 10, 20 és 30 éves futamidőre kell kiszámítani. 65 éves nyugdíjkorhatár esetén ez azt jelenti, hogy egy 35 éves, egy 45 éves és egy 55 éves megtakarítót képzelnek el. A feltételezett befizetés havonta 25 ezer forint, az SZJA-visszatérítéssel viszont nem számolnak.

Összefoglalás

Az önkéntes nyugdíjpénztárakhoz számos kisebb költségtípus kapcsolódik, melyeket érdemes ismerned, hogy ne érjen kellemetlen meglepetés az évek során. A piacon körülnézve az rajzolódik ki az adatokból, hogy az ÖNYP-k a költségek tekintetében kifejezetten versenyképesek. Ennél alacsonyabb költségű, készen kapott nyugdíjmegtakarítási program per pillanat nem elérhető, hacsak nem vagy profi pénzügyi szakember, és intézed magadnak A-tól Z-ig a befektetéseidet.

Ha kíváncsi vagy, hogy a belépési költségek, illetve a befizetésarányos és vagyonarányos díjak mekkora terhet jelentenek, akkor tartsd szem előtt a teljes költségmutatót. Persze ne a költség legyen az egyetlen döntési szempontod, de az eredményes nyugdíj-előtakarékossághoz az is kell, hogy ne hagyd, hogy a szolgáltatók lehúzzanak mindenféle rejtett költségekkel.

7 napos ingyenes email kurzus. Minden napra egy spórolási tipp.

Napról napra ismerheted meg azokat az egészségpénztári trükköket, amikkel kimaxolhatod a 20%-os adóvisszatérítést

A feliratkozással elfogadod az adatkezelési tájékoztatóban foglaltakat

Hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Legnépszerűbb pénztárak

Ezeket a pénztári útmutatókat látogatták a legtöbben

Allianz Nyugdíjpénztár

Prémium Nyugdíjpénztár

Pannónia Nyugdíjpénztár