Önkéntes Nyugdíjpénztár hozamok

Írta:

Diószegi Dániel

Frissítve

2024.01.30.
Önkéntes nyugdíjpénztár hozamok

Ezen az oldalon bemutatom neked az önkéntes nyugdíjpénztárak múltbeli hozamait. Megtudhatod, hogy reálisan mekkora hozamokat várhatsz el, és látni fogod, mekkora eltérések vannak a szerencsésebb és a gyengébb évek hozamai között. Mielőtt kiválasztanád a portfóliódat, mindenképpen foglalkozz ezzel a témával, hiszen a befektetéseiden elért hozam nagyban meghatározza, hogy mennyire lesz eredményes az öngondoskodásod.

Miért hasznos egy önkéntes nyugdíjpénztár?

Az önkéntes nyugdíjpénztár (röviden ÖNYP) a legelterjedtebb hazai nyugdíjmegtakarítás. Egy ÖNYP segítségével havi rendszerességgel tudsz megtakarítani, a félretett tőkéd pedig folyamatosan „kamatozik”, vagy szakszerűbben fogalmazva hozamot termel. Sőt, nemcsak a befektetéseid hozamából származhat hasznod, hanem a befizetéseid után még 20%-os állami támogatásban is részesülhetsz.

Egy ilyen nyugdíjmegtakarításra véleményem szerint mindenkinek szüksége van, hiszen a felosztó-kirovó nyugdíjrendszer hosszú távú kilátásai nagyon aggasztóak. Vészesen öregszik a társadalom, emiatt egyre kevesebb az adófizető, és egyre több a nyugdíjas. Nem nehéz kitalálni, hogy a totális katasztrófa elkerülése csak úgy lesz lehetséges, ha fokozatosan emelik a nyugdíjkorhatárt, emelik a járulékokat, esetleg csökkentik a nyugdíjakat, vagy mindhármat alkalmazzák egyszerre.

Ettől a veszedelemtől tudsz megmenekülni, vagy legalábbis hatékonyan védekezni ellene, ha egy önkéntes nyugdíjpénztárral még fiatalon kiépíted az időskori jövedelemforrásaidat. A sikered három tényezőn múlik: mennyi időd van hátra a nyugdíjig, mennyi pénzt teszel félre havonta, és mekkora hozamot termel a befektetési portfóliód.

Hogyan működnek az önkéntes nyugdíjpénztárak?

Az önkéntes nyugdíjpénztárak nonprofit szervezetek, azaz nem arra törekszenek, hogy minél több jutalékot tegyenek zsebre a te pénzedből, hanem rendkívül költséghatékonyan szervezik meg a pénztártagok hosszú távú nyugdíj-előtakarékosságát. Ez kifejezetten jó hír neked, ugyanis vannak olyan megtakarítások is, ahol hasonló szolgáltatásra számíthatsz, de borzalmasan magas költségek mellett.

Amint kiválasztottad a neked szimpatikus pénztárat, elindíthatod az online belépési folyamatot, és rövidesen tagjává válhatsz a nyugdíjpénztárnak. Innentől kezdve rajtad múlik, hogy mennyit teszel félre, de azt javaslom, hogy ne a minimum befizetésekből indulj ki. A legtöbb helyen alig havi 5-6 ezer forint a minimálisan elvárt havidíj, de ennyi pénzből nem sok nyugdíjkiegészítésre számíthatsz. Érdemes legalább 25-30 ezer forintot befizetned, később nagyon hálás leszel ezért önmagadnak!

Fontos, hogy nem csak egyéni befizetések érkezhetnek a megtakarítási számládra, hanem a munkáltatód is fizethet hozzájárulást. Ha pedig fizetsz személyi jövedelemadót, akkor adóvisszatérítésre is számíthatsz: minden évben az előző naptári évben teljesített befizetések 20%-ával megegyező összeget (de maximum évi 150 ezer forintot) kaphatsz a számládra a NAV-tól.

A befektetésekben maximális segítséget kapsz a pénztártól. Neked csak annyi a dolgod, hogy kiválaszd a számodra komfortos portfóliót, ami általában lehet állampapír-portfólió, részvényportfólió, vagy ezeknek valamilyen keveréke. Innentől a befektetéseket a pénztár intézi, neked nincs tennivalód. A várható hozamod főként a kockázatvállalási szinttől függ: a biztonságos befektetések alacsonyabb hozamot termelnek, míg a kockázatosabb portfóliók hosszú távú hozama jellemzően magasabb.

A nyugdíjkorhatár betöltésekor (vagy más típusú nyugdíjjogosultság megszerzésekor) pedig dönthetsz arról, hogy mi történjen a számládon lévő megtakarítással. Felveheted egy összegben az egészet, vagy kérhetsz például fix összegű havi járadékfizetést. Ezt nem kell előre megmondanod, hanem ráérsz majd akkor eldönteni. Mindenesetre ideális esetben a tőkéd elegendő lesz arra, hogy jelentős jövedelemkiegészítést kapj belőle az állami nyugdíjad mellé.

Mekkora hozamokat lehet elérni a nyugdíjpénztárakkal?

Természetes, ha megtakarítóként arra vágysz, hogy minél magasabb hozamokat termeljen a félretett pénzed. Nagyon bosszantó érzés, amikor a kemény munkával megszerzett megtakarításodat felfalja az infláció. Persze van lehetőség arra, hogy infláció feletti hozamot érj el, így a pénzed nemcsak megőrzi az értékét, hanem „reálértelemben” is gyarapodik. De a hozamvadászatot sem szabad túlzásba vinni: ha például valaki azt ígéri, hogy havonta 10%-ot képes biztosítani neked, akkor sejtheted, hogy valami bűzlik.

Az alábbiakban bemutatom, hogy alapvetően milyen típusú portfóliókkal találkozhatsz az önkéntes nyugdíjpénztárak kínálatában, és hogy az egyes típusok reálisan milyen teljesítményre képesek a hozamok terén.

1. Alacsony kockázatú (kötvénytúlsúlyos) portfóliók

A statisztikák alapján a legtöbb pénztártag törekszik arra, hogy minimalizálja a befektetései kockázatát. Ez a gyakorlatban úgy tud megvalósulni, hogy főként államkötvényeket és bankbetéteket tartalmazó, nagyon biztonságos portfóliókba helyezik a megtakarításaikat.

A kockázatkerülő (kötvénytúlsúlyos) befektetési stratégia előnye, hogy nem kell attól tartani, hogy a megtakarítás jelentősen veszítene az értékéből. Ideiglenes lejtmenet ezeknél a portfólióknál is előfordulhat, de sokkal kisebb mértékű visszaesésre gondolj, mint például a részvények esetében, és sokkal ritkábban is következnek be. Az idő nagy részében pedig kifejezetten „unalmasan” viselkednek a kockázatkerülő portfóliók.

Az alábbi diagram megmutatja egy hazai nyugdíjpénztár egyes portfólióinak múltbeli teljesítményét. Kellően hosszú időtávot vizsgálva jól kirajzolódnak a különbségek az eltérő kockázati szintű befektetések között. A nagyon biztonságos portfóliót a világoskék vonal jelöli, míg a legkockázatosabb a piros színű.

Jól látszik, hogy a biztonságra törekvés egyúttal mérsékeltebb hozamot is eredményez. A diagram alapján a kötvényportfólió termelte a legalacsonyabb hasznot a vizsgált 14 éves időtávon. Ez bizony teljesen természetes dolog, ugyanis a hozam és a kockázat kéz a kézben járnak. Ha a kockázatkerülő stratégiát választod, erre készülj: nem gyakran kell majd izgulnod a befektetéseid miatt, de a hozamod is viszonylag alacsony lesz. Az önkéntes nyugdíjpénztári szektor hosszú távú tapasztalatai alapján a biztonságos kötvényportfóliók reális hozama évente 1-4% között mozog.

Az alacsony kockázatú portfólió akkor lehet számodra racionális választás, ha már csak néhány éved van hátra a nyugdíjig, és a nagy hozamok helyett elsősorban a pénzed mostani értékét szeretnéd megőrizni.

2. Közepes kockázatú (vegyes) portfóliók

A közepes kockázati szinten az úgynevezett „vegyes” portfóliók találhatók. Amint a nevük is mutatja, ezek nem csak egy típusú befektetést tartalmaznak, hanem több dologból, általában kötvényekből és részvényekből tevődnek össze. Például a pénz 60%-a biztonságos államkötvényekbe kerül, míg a maradék 40%-át részvényekbe fekteti a pénztár. A fenti diagramon a sötétkék vonal egy közepes kockázatú vegyes portfóliót jelöl.

Értelemszerűen a közepes kockázatú portfóliók már némileg nagyobb visszaesést is elszenvedhetnek, de cserébe magasabb hozampotenciállal rendelkeznek. A hosszú távú tapasztalat azt mutatja, hogy ezekkel a kiegyensúlyozott portfóliókkal évente 4-6% hozam elérhető.

Egy közepes kockázatú portfólió abban az esetben észszerű választás, ha 5-10 év közötti időtartamra keresel befektetést. Ekkora időtávon már jó eséllyel a pozitív irányba billen a mérleg nyelve, és az esetleges visszaeséseket bőven kompenzálhatják a szerencsésebb évek, amikor a portfóliód jól teljesít.

3. Magas kockázatú (részvénytúlsúlyos) portfóliók

A legmagasabb kockázatot a részvények hordozzák magukban, ezért nem is mindenki számára javasolható, hogy erre a terepre merészkedjen. Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál a legnagyobb részvénykitettségű portfóliókban 80-90% is lehet a részvények aránya, vagyis a kötvények már csak a töredékét adják a teljes befektetésnek. Ez rendkívül nagy kockázatot eredményez, időnként akár 30%-ot is zuhanhat ezeknek a portfólióknak az árfolyama!

A fenti ábrán piros színnel láthatod a legnagyobb részvénykitettségű portfólió árfolyamának múltbeli alakulását. Valószínűleg ránézésre is könnyen el tudod dönteni, hogy tudnál-e nyugodtan aludni, ha a nyugdíjmegtakarításod ebbe a befektetésbe kerülne. Ha úgy érzed, hogy ez nem neked való, akkor érdemesebb az alacsony vagy közepes kockázatú portfóliók közül választanod.

Ha azonban szeretnél magas nyereséget elérni, nem riadsz vissza a kockázattól, és még bőven van időd a nyugdíjig, akkor számodra megfelelő lehet egy magas kockázatú, részvénytúlsúlyos megoldás. Ezekkel a befektetésekkel hosszú távon akár 10% fölötti évesített hozamra is szert tehetsz, de közben olyan érzésed lesz, mintha egy hullámvasúton ülnél! Kedvező világgazdasági környezetben szárnyalni fog az árfolyam, lejtmenet idején viszont komoly zuhanásokra kell felkészülnöd.

Nettó hozam: ez az, ami igazán számít!

A pénzügyek világában semmi sincs ingyen, és ez a megtakarítási konstrukciókra is igaz. Egy nyugdíjcélú megtakarítás költségeire nagyon oda kell figyelned, máskülönben rettentő nagy pénzeket veszíthetsz el. Szerencsére viszonylag könnyen meg lehet állapítani, hogy mekkora költséggel működik egy adott megtakarítási program.

Ezen a ponton meg kell ismerkedned a teljes költség mutató (TKM) fogalmával. Ez a mutató azt méri, hogy egy tipikus megtakarítási szcenárióban évente hány százalékot csippent le a szolgáltató a számlaegyenlegből. Például egy 3%-os TKM leegyszerűsítve azt jelenti, hogy minden befektetett 1 millió forintból évente 3 százalék, azaz 30 ezer forint elmegy a költségekre.

A költségek nagyon komolyan befolyásolják a megtakarításod sikerét. Képzeld el azt, hogy az általad kiválasztott befektetés igen jól teljesít, és 20 éven keresztül évi 10% bruttó hozamot termel. Ebből viszont még le kell vonni a költségeket, így valójában csak a megmaradó „nettó” hozam kerül a te zsebedbe. Például 4%-os költség esetén a nettó hozamod csak 6% lesz. Ezzel szemben egy kedvezőbb, 1% költségű megtakarítás esetén 9% lenne a nettó hozamod.

A példa kedvéért számoljunk 1 millió forintos kezdeti befektetéssel. Ha ügyesen választasz befektetést, és nettó 9% hozam marad nálad, akkor a kezdőtőkéd 20 év elteltével 5,6 millió forintra hízik. De ha rosszul döntesz, és a magas költségek miatt csak 6% nettó hozamot érsz el, akkor 20 év múlva mindössze 3,2 millió forint lesz a számládon. Hová tűnt a 2,4 millió forintos különbözet? Azt bizony elveszítetted, a szolgáltató pedig ennyivel gazdagabb lett…

Láthatod, hogy a várható hozam közel sem az egyetlen szempont, ami alapján érdemes befektetést választani. Azt is meg kell vizsgálnod, hogy milyen költségeket vonnak le tőled. Az én ajánlásom szerint érdemes arra törekedned, hogy a portfóliódhoz tartozó TKM alacsonyabb legyen 2%-nál.

Hogyan válassz önkéntes nyugdíjpénztárat?

Elszántad magadat, és szeretnél rálépni az öngondoskodás útjára? Először is engedd meg, hogy gratuláljak, remek döntést hoztál! A kedvedért megalkottam egy kalkulátort, melynek segítségével kiválaszthatod a leginkább szimpatikus önkéntes nyugdíjpénztárat. Kattints ide a kalkulátor eléréséhez!

Állítsd be, hogy évente mennyi pénzt fizetnél be a számládra, és azt is jelöld be, hogy milyen kockázati szintű befektetések iránt érdeklődsz. A kalkulátor felsorolja neked a legnépszerűbb nyugdíjpénztárak releváns portfólióit, megmutatja a főbb adataikat, illetve további részletes információkat is elolvashatsz róluk.

Plusz egy trükk, amivel nyerhetsz egy kis ingyenpénzt…

Ezt sokan nem tudják, de az önkéntes nyugdíjpénztáraknál lehetőséged van arra, hogy az első 10 év után (majd háromévente újabb egy-egy alkalommal) adómentesen felvedd a megtermelt hozamokat. Persze az nem lenne célravezető, ha ezt a pénzt kivennéd és egy hirtelen ötlettel elköltenéd – ezzel csak saját magad alatt vágnád a fát. Inkább azt javaslom, hogy fizesd be újra a számládra, mert így megkaphatod rá a 20%-os adóvisszatérítést.

Számoljunk egy kicsit! Ha az első 120 hónapban befizetsz havonta 30 ezer forintot, akkor kereken 3,6 millió forint saját befizetésed keletkezik. Ehhez még hozzáadódik az állami támogatás, ami az éves befizetéseid 20%-a, vagyis minden évben 72 ezer forint, 10 év alatt 720 ezer forint. A két tétel együtt máris 4,32 millió forintra rúg.

De nem csak ennyi pénz lesz a számládon, hanem valószínűleg jóval több, hiszen a megtakarítás hozamot termel. Ha egy óvatos 6% hozamot feltételezel, akkor a 10. év végén valamivel több mint 6 millió forintot látsz majd a számládon. A megtermelt hozam ebben a példában 10 év alatt több mint 1,5 millió forint. Ez az az összeg, amit adómentesen kivehetsz a tizedik év elteltével.

Persze az állami támogatás „kimaxolása” ennél kevesebb pénzből is megoldható. Az adóvisszatérítés felső limitje évi 150 ezer forint, amit évi 750 ezer forint befizetése esetén már megkapsz. Mivel a példa szerint saját zsebből eleve befizetsz évi 360 ezer forintot, elegendő a hiányzó 390 ezer forintot kivenned a hozamból, és újra befizetni még abban az évben – ezzel a trükkel könnyedén szert tehetsz a 150 ezres maximális adójóváírásra.

7 napos ingyenes email kurzus. Minden napra egy spórolási tipp.

Napról napra ismerheted meg azokat az egészségpénztári trükköket, amikkel kimaxolhatod a 20%-os adóvisszatérítést

A feliratkozással elfogadod az adatkezelési tájékoztatóban foglaltakat

Hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Legnépszerűbb pénztárak

Ezeket a pénztári útmutatókat látogatták a legtöbben

Allianz Nyugdíjpénztár

Prémium Nyugdíjpénztár

Pannónia Nyugdíjpénztár