A nyugdíj kiszámítása: Mennyi pénzre számíthatsz, és mire lesz elég?

Neked milyen érzés, ha a nyugdíjas éveidre gondolsz? Ismerős az ilyenkor megjelenő, kicsit szorongató bizonytalanság? Vagy éppen ellenkezőleg, nem is szoktál erre gondolni, hiszen hol van az még, kit érdekel? Akárhogy is, abban biztos lehetsz, hogy minél előbb szembenézel a kérdéssel, annál jobban jársz. Ugyanis hosszabb távon az állami nyugdíjra számítani kb. annyira biztos, mintha kaszinóban terveznéd megnyerni a pénzt, amiből idős éveidben élni szeretnél. Ha ennél azért szeretnél több esélyt adni a nyugalmas időskornak, olvass tovább.

Hogy működik ma a nyugdíjrendszer?

A nyugdíjrendszer ma Magyarországon úgynevezett felosztó-kirovó, ami a társadalombiztosítási elven alapul. Ez azt jelenti, hogy az aktív munkavállalók a fizetésükből járulékot fizetnek és ezekből a járulékokból kerülnek kifizetésre a nyugdíjak.

Mivel nem egyéni számlákon gyűlnek a nyugdíjak, olyan, mintha minden nyugdíjas egy közös kasszán lenne. Amennyi pénz van a közös kasszában, annyit tudnak közöttük szétosztani.

Mi ezzel a probléma?

A probléma az, hogy ha egyre kevesebb pénz van a kasszában, egyre kevesebbet tud az állam felosztani. Tehát ha ez megtörténik, hiába dolgoztál keményen és fizettél be sok járulékot, ami alapján elvileg egy szép összeg lenne a nyugdíjad, könnyen üres maradhat a zsebed nyugdíjas korodra. És sajnos pontosabb lenne nem úgy fogalmazni, hogy „ha” ez megtörténik, hanem azt mondani, hogy „amikor” ez megtörténik.

A legnagyobb kihívása a nyugdíjrendszernek az elöregedő társadalom, a népesség életkor szerinti megoszlásának változása:

1. Folyamatosan nő az emberek születéskor várható élettartama. Átlagosan több, mint 10 évvel élnek tovább ma Magyarországon az emberek, mint 15 évvel ezelőtt. Tehát egyre több nyugdíjast, egyre hosszabb ideig kell a munkavállalóknak eltartani.

2. Miközben ezzel párhuzamosan a szülők egyre később és egyre kevesebb gyermeket vállalnak, tehát folyamatosan csökken az aktív korú munkavállalók száma is. Így egyre kevesebb a befizetett járulék. Ma Magyarországon nagyjából fele annyi gyermek születik, mint amennyi kellene ahhoz, hogy a nyugdíjrendszer hosszú távon fenntartható legyen.

Tehát összességében egyre több nyugdíjast kellene egyre kevesebb aktív munkavállalónak eltartani. Mindez pedig azt jelenti, hogy ha csak az állam nem tesz valami drasztikusat, hosszú távon ellehetetlenül az állami nyugdíjrendszer.

De mit tehet az állam?

1. Az első opció a nyugdíjjárulék emelése lenne, de Magyarországon már most is nagyon magas a befizetendő járulék. További emeléssel teljesen ellehetetlenítenék a hazánkban működő rengeteg kisvállalkozást, illetve még kevesebb lenne az a nettó fizetés, amit a munkavállalók hazavihetnének, miközben most is sereghajtók vagyunk az Európai Unión belül. A politikai következményeiről nem is beszélve egy ilyen lépésnek.

2. A másik lehetőség a nyugdíj korhatár emelés, vagyis az emberek hosszabb ideig fizetnének járulékokat és kevesebb ideig kellene számukra nyugdíjat folyósítani. Emellett lehet azzal érvelni, hogy „csak lekövetik” a születéskor várható élettartam növekedését. Így ez szinte biztosra vehető, hogy előbb utóbb megtörténik. Ugyanakkor a problémára csak egy sebtapasz lesz.

3. A következő opció a folyósított nyugdíjak összegének csökkentése. És bár ez komoly negatív hatással lesz a nyugdíjasok életszínvonalára, már látszik, hogy előbb vagy utóbb, de elkerülhetetlen lépés. A kérdés csak az, hogy mikor kezdenek a nyugdíjak egyre növekvő mértékben csökkenni.

Nyugdíj kiszámítása

Gyakran előfordul, hogy fogalmunk sincs, hogy ha holnap nyugdíjba mennénk, mire számíthatnánk anyagilag. Nézzük most meg ezt.

A nyugdíjad összege két fő dologtól függ:

1. A nyugdíjalaptól, ami a számított havi nettó életpálya átlagkereset összege, tehát amennyit egész életedben kerestél. (Vagyis az egy tévhit, hogy a nyugdíj attól függ, hogy az utolsó egy, öt vagy tíz évben mennyi volt az átlag keresetünk!)

2. A szolgálati időtől, vagyis, hogy hány évet dolgoztál.

A nyugdíj összegének pontos meghatározása, egy igen bonyolult és nem is teljesen publikus módszer. Viszont, hogy mégis egy nagyságrendi képed legyen erről, megmutatom ezt egy egyszerű példán keresztül. Ha ennél részletesebben érdekel, hogy hogyan számolják a nyugdíjat, ez a cikk a segítségedre lesz.

Tegyük fel, hogy a 40 éves munkaviszonyod alatt:

• az 1985-1994-es időszakban, az iskoláid befejezését követően, az első 10 évben az akkori nettó átlagbérek 80%-át kerested, havi 3 815 Ft és 18 739 Ft között,
• az 1995-2004-es időszakban már megkaptad az akkori nettó átlagbért, havi 26 637 Ft és 93 800 Ft között,
• a 2005-2014-es időszakban, már sok tapasztalattal rendelkeztél és a fizetésed elérte az akkori nettó átlagbér 120%-át, havi 123 720 Ft és 186 828 Ft között,
• végül a 2015-2024-es időszakban, az utolsó 10 évben már nem hajtottál, és ismét a nettó átlagbéreket kerested, havi 162 300 Ft és 438 400 Ft között.

A nyugdíjad kiszámítása:

1) Éves nettó jövedelem kiszámítása: Mind a 40 évre meg kell szorozni az akkori havi nettó jövedelmed 12 hónappal. Én most átlagokkal fogok számolni, hogy könnyebb legyen követned.

• 1985-1994 között a havi nettó jövedelmed átlaga 8 897 Ft, így az éves nettó jövedelmed 106 765 Ft (8 897 Ft x 12 hó),
• 1995-2004 között a havi nettó jövedelmed átlaga 57 309 Ft, így az éves nettó jövedelmed 687 706 Ft (57 309 Ft x 12 hó),
• 2005-2014 között a havi nettó jövedelmed átlaga 156 636 Ft, így az éves nettó jövedelmed 1 879 632 Ft (156 636 Ft x 12 hó),
• 2015-2024 között a havi nettó jövedelmed átlaga 274 640 Ft, így az éves nettó jövedelmed 3 295 680 Ft (274 640 Ft x 12 hó).

2) Valorizálás: A pontos eredményhez minden év nettó keresetét meg kell szorozni a jelenleg érvényes valorizációs szorzóval, így hozva mai értékre az akkori fizetésed. Majd ezeket össze kell adni. A példánknál maradva, 2024-ben:

• 1985-1994 közötti évekre összességében 34,29-es valorizációs szorzóval számolhatunk. Az ezzel korrigált éves nettó nyugdíjalapod 3 661 438 Ft (106 765 Ft x 34,29), 10 évre (120 hó) 36 614 384 Ft.
• 1995-2004 közötti évekre összességében 6,95-ös valorizációs szorzóval számolhatunk. Az ezzel korrigált éves nettó nyugdíjalapod 4 776 555 Ft (687 706 Ft x 6,95), 10 évre (120 hó) 47 765 554 Ft.
• 2005-2014 közötti évekre 3,02 a valorizációs szorzó. Az ezzel korrigált éves nettó nyugdíjalapod 5 674 044 Ft (1 879 632 Ft x 3,02), 10 évre (120 hó) 56 740 439 Ft.
• 2015-2024 közötti évekre pedig 1,45 a valorizációs szorzónk. Az ezzel korrigált éves nettó nyugdíjalapod 4 774 696 Ft (3 295 680 x 1,45), 10 évre (120 hó) 47 746 961 Ft.

Így a valorizációval korrigált összes nettó jövedelmed 188 867 337 Ft (36 614 384 Ft + 47 7765 554 Ft + 56 740 439 Ft + 47 746 961 Ft).

3) A havi nettó életpálya átlagkereseted 188 867 337 Ft / 480 hónap = 393 474 Ft.

4) A jelenlegi szabályozás szerint 372 000 forintig számítható be a havi nettó életpálya átlagkereset 100 százalékban a nyugdíj kiszámításakor. A 372 001 Ft és 421 000 Ft közötti résznek csupán a 90 százalékával, a 421 001 Ft fölötti résznek a 80 százalékával lehet számolni.

A példánkban a 372 000 Ft feletti rész (21 474 Ft) 90 százalékával számolhatunk. Így a végső értékünk 372 000 + 19 326 (21 474 Ft x 0,9), ami összesen 391 326Ft.

5) Mivel 40 évet dolgoztál, a nyugdíjszorzó 80%, így a várható nyugdíjad: 391 326 Ft x 0,8 = 313 061 Ft havonta.

Ha 2024 júliusában is az országos nettó átlag fizetést kerested, ami a KSH adatai szerint 438 400 Ft, az addigi jövedelmed 30 %-át elveszíted és havi 125.000 forinttal kevesebből kell megélned.

És akkor arról még nem beszéltünk, hogy mi van akkor, ha nincs 40 év szolgálati időd, csak mondjuk 30 év. Ekkor a szorzó 68%-os, így a nyugdíjad 266 102 Ft lesz (391 326 Ft * 0,68).

Így már nagyjából el tudod képzelni, mi várható akkor, ha vállalkozóként egész életedben minimálbérre jelented be magad, ami 2024-ben nettó 177 422 Ft, és ennek kapod majd valamennyi százalékát, szolgálati időtől függően.

De, ami ennél is rosszabb kilátásokkal kecsegtet, az az, ha hosszú távon KATA-s vállalkozóként havi 50 000 Ft adót fizetsz be magad után. Sok szempontból persze nagyon megéri, azonban e mellett konkrétan vagyont kell felhalmoznod ahhoz, hogy meg tudj majd élni nyugdíjasként. Ugyanis az 50 000 Ft befizetett adó bruttó 108 000 Ft jövedelemként kerül beszámításra. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a szolgálati idő számításánál csak az számít teljes évnek, amikor legalább a minimálbért elérte a kereseted. Mivel a bruttó 108 000 Ft a bruttó 266 800 Ft 40%-a, így egy év munka KATA-s vállalkozóként csak 0,4 évként kerül beszámításra. Minél kevesebb a szolgálati időd, annál alacsonyabb a nyugdíjszorzód. 20 év szolgálati időnél például már csak 53%.

Ahogy az előzőekben olvashattad, ahogy telik az idő, és egyre nagyobb a teher az állami nyugdíjrendszeren, ennél csak rosszabbra számíthatsz. Ezek után talán senkit nem kell meggyőzni, hogy mennyire rossz ötlet nem szembenézni ezzel a problémával.

Mit tehetsz a nyugdíjadért, hogy ne legyél kiszolgáltatva az államnak?

Ha szeretnél idős korodban is egy tisztességes életszínvonalon élni, nem tehetsz mást, mint, hogy öngondoskodsz.

Erre az egyik legjobb lehetőséged az önkéntes nyugdíjpénztárak. Ezekbe a pénztárakba rendszeresen vagy alkalmanként lehet befizetni (de szükség esetén szüneteltetheted is a befizetést) és az összegyűlt pénzt a pénztárak befektetik, ami hozamot termel. Ma már olyan portfólió is található az önkéntes nyugdíjpénztár piacon, aminek az átlag 10 éves hozama közel 10%. Ráadásul az általad befizetett összeg 20%-át visszaigényelheted a személyi jövedelemadódból. Éves szinten akár 150.000 forintot is szerezhetsz így pluszban. Mindez pedig, egy konzervatívabb, 7%-os hozammal, 25 évre, havi 20 000 befizetéssel számolva is azt jelenti, hogy a befizetett 6 000 000 Ft tőkéd adóvisszatérítése és hozama 13 490 823 Ft lesz! Tehát összességében mikor nyugdíjba mész, közel 19 500 000 Ft megtakarításod lesz. Ráadásul minél hamarabb kezded meg az öngondoskodást, annál több hozamra is fogsz szert tenni.

Ne felejts el figyelni arra, hogy az infláció ne egye meg a pénzed, hiszen ami ma 19,5 millió forintot ér, az 20-25 év múlva várhatóan kevesebbet fog. Ez ellen úgy védekezhetsz, hogy évente megemeled a félretett összeget az előző évi infláció mértékével.

Ha úgy döntöttél nem halogatsz tovább, használd a független nyugdíjpénztár kalkulátort, hasonlítsd össze a pénztárak ajánlatát és a „Belépek” gombra kattintva indulj el még ma a gondtalan időskor felé.