Az elöregedő társadalom miatt az állami nyugdíjrendszer egyre nehezebben fenntartható. Aki abban a hitben él, hogy a ledolgozott évtizedek után nyugodtan élhet majd a nyugdíjából, arra komoly csalódás várhat. Ha szeretnéd elkerülni az anyagilag nagyon szűkös nyugdíjas éveket, a nyugdíj előtakarékosság elengedhetetlen. De mit tehetsz, hogy mikor majd egyszer nyugdíjba mész, akkor is legyen még értéke a félretett pénzednek és ne eméssze fel közben az infláció? Ebből a cikkből megtudhatod a választ.
Mi az az infláció és hogyan hat a nyugdíjamra?
Az infláció az árszínvonal emelkedése. Vagyis, ha az éves átlagos infláció például 5%, az azt jelenti, hogy összességében abban az évben az árak 5%-kal emelkedtek. Persze az éves infláció eltér különböző termékcsoportokra, élelmiszer esetében például az elmúlt két évben magasabb volt, mint az átlag. De ha egy egyszerű példa kedvéért ettől eltekintünk, az 5% infláció azt jelenti, hogy ha év elején még 50 000 forintból tudtad megejteni a nagybevásárlást, év végén ugyanehhez 52 500 forintra lesz szükséged (50 000 forint x 1,05).
Úgy is nézhetjük, hogy ennyivel csökken a pénzed vásárlóértéke. Ha év elején van 50 000 forintod és az éves infláció 5%, akkor a pénzed év végére már csak 47 500 forintot ér (50 000 forint x 0,95).
Az elmúlt két év kiugróan magas inflációját mindenki megérezte. Az árak 2022-ben 14,5%-kal emelkedtek (élelmiszerek esetén 45%-kal), majd 2023-ban pedig további 17,6%-kal (élelmiszerek esetén 25,9 %-kal). Persze az ezt megelőző évekhez képest ez extra magas, 2012 és 2021 között az átlag éves infláció 2,45% volt és 2024-ben szerencsére már ismét csökken az infláció mértéke.
De a nyugdíj előtakarékosság hosszú távra, akár évtizedekre szól, így éves 2-3% éves inflációnak is komoly negatív hatása lehet a pénzed értékére. Nézzük meg, hogy mennyibe került pár élelmiszer 2012-ben és 2021-ben, alacsony infláció mellett, majd 2023-ban a két év kiemelkedően magas inflációját követően.
Még alacsony éves infláció mellett is 65%-kal nőttek az árak ezen termékek esetén 10 év alatt. Vagyis, ha 1272 forintod lett volna 2021-ben is, ahogy 2012-ben, abból már a termék kétharmadát sem tudtad volna megvenni. Természetesen vannak olyan termékek is, amelyeknek kisebb mértékben nőtt az ára (de olyanok is, amelyeknek még jobban).
Majd 2021-hez képest 2023-ra még 72%-kal többe került ezt a kosarat megvenni. Így összességében 2023-ban 1272 forintból a termékek egyharmadát tudtad volna hazavinni. Kb. 1 kg kenyeret meg 10 dkg szalonnát. A burgonyát, párizsit, vöröshagymát és narancsot már a boltban kellett volna hagynod.
Hogyan hat az infláció a nyugdíjra igazából?
Jogos felvetés, hogy oké, nőttek az árak, de nyilván nőttek a nyugdíjak is. Nézzük meg ugyanezekre az évekre, hogy hogyan alakult az öregségi átlagnyugdíj.
Míg ez 2012-ben 104 610 forint volt, 2021-ben 150 571 forint, vagyis 44%-ot emelkedett a nyugdíj. A fenti kosarad pedig 65%-kal került többe. Így a pénzed értéke így is 21%-kal csökkent. Majd 2023-ban az átlag öregségi nyugdíj összege 208 168 forintra változott. Ez 38%-kal több, mint 2021-ben. Míg a példa kosár ára ez alatt 72%-kal nőtt, így a Te pénzed értéke megint 34%-ot csökkent. A nyugdíj emeléssel együtt, míg 2012-ben a példa kosarat 82 alkalommal tudtad volna megvenni (104 610 Ft / 1272 Ft), addig 2023-ban már csak 57 alkalommal (208 168 Ft / 3 622 Ft).
És akkor arról még nem beszéltünk, hogy mivel a nyugdíjrendszer a fenntarthatatlanság felé tart, az elkövetkező évtizedekben a nyugdíjak csökkentése és nem az emelése várható.
Mindebből nem nehéz azt a következtetést levonni, hogy érdemes minél hamarabb elkezdened félrerakni nyugdíjas éveidre, és úgy, hogy közben meg is védd a nyugdíj előtakarékosságod értékét az inflációval szemben.
Hogyan védhetem meg a pénzem értékét?
Az első opció a nyugdíj megtakarításod indexálása. Az indexálás azt jelenti, hogy minden évben megemeled a befizetéseidet például az előző évi infláció mértékével. Vagyis tegyük fel, hogy 40 éves vagy és már kiszámoltad, hogy mire nyugdíjba mész, mai értéken 24 000 000 forintot szeretnél félrerakni. Vagyis, ha csak otthon gyűjtenéd a pénzed (amit senkinek sem ajánlok), a nyugdíjig hátralévő 25 évben (300 hónap), havi 80 000 forintot (24 000 000 Ft / 300 hónap) kellene kezdetben megtakarítanod. Így kezdenéd az első évet. Majd az első év után, ha az éves infláció 5% volt, a következő évben már havi 84 000 forintot (80 000 Ft × 1,05) kellene félreraknod ahhoz, hogy a pénzed ne veszítsen az értékéből. És így tovább minden évben.
Akármilyen nyugdíjmegtakarítási terméket választasz, az indexálásra lehetőséged van. A nyugdíjbiztosítások és önkéntes nyugdíjpénztárak esetén a legtöbb esetben kérhető automatikus éves indexálás, ami később akár le is mondható. De Te magad is bármikor befizethetsz egy éves nagyobb extra összeget, vagy emelheted a havi befizetéseidet.
Bár az indexálás hasznos dolog, ha csak ezt alkalmazod van vele egy komoly gond. Mégpedig, hogy mégiscsak Neked kell megfizetned az infláció költségét. Ami itt a segítségedre siethet, ha egy jó nyugdíj előtakarékossági terméket választasz, ami szép hozamot termel és akár önmagában kompenzálja az inflációt.
7% nettó hozam mellett csupán havi 25 000 Ft-ot, összesen 7 500 000 Ft-ot kell Neked befizetned ahhoz, hogy 25 év múlva több, mint 24 000 000 Ft-od legyen. Ezek után könnyű belátni, hogy a hozam a legerősebb fegyvered a pénzed értékvesztése ellen folytatott csatában.
Melyik nyugdíj előtakarékosságnak legjobb a hozama?
A kockázat és hozam mértéke jellemzően kéz a kézben jár. Lényegében minden nyugdíjmegtakarítási termékkel (NYESZ, nyugdíjbiztosítás, önkéntes nyugdíjpénztár) annál nagyobb hozamra számíthatsz, minél kockázatosabb a portfóliód. És persze annál nagyobbat is bukhatsz. De lényeg, hogy bármelyik terméket is választod, alapvetően hasonló bruttó hozamod lesz, hasonló kockázat mellett.
Amiben viszont nagy különbségek vannak, az a költségek. A bruttó hozam mínusz levont költség lesz a nettó hozamod, vagyis, hogy valójában mennyi pénzt termelt a megtakarításod. Így ennek a mértéke nagyon nem mindegy.
Melyik nyugdíj előtakarékosságnak legkisebb a költsége?
Egyértelműen a NYESZ-nek, jellemzően 0,5% alatt. De azt fontos tudnod, hogy ennél Neked kell összeraknod a portfóliódat különböző értékpapírokból és megtanulnod ennek a kezelését ahhoz, hogy hozamot termeljen. Vagyis sok időt, energiát, és szaktudást igényel, hogy ne bukd el a pénzed.
Ellenben, ha a portfolió összeállítását szakemberekre bíznád, vagy nem szeretnél ezzel bajlódni, akkor két választási lehetőséged marad. A nyugdíjbiztosítás és önkéntes nyugdíjpénztár. A kettő közül pedig már nem nehéz dönteni.
A nyugdíjbiztosítások 10 éves átlag TKM-je (teljes költségmutató) 2,34-7,48%. Míg az önkéntes nyugdíjpénztáraké 1,04-2,38%. Vagyis legdrágább nyugdíjpénztári portfólió (2,38% 10 éves TKM) kerül annyiba, mint a legolcsóbb nyugdíjbiztosítás (2,34% 10 éves a TKM).
Ha esetleg azt gondolod ezen a pár százalékon nem múlik semmi, nézd meg a lenti ábrát. Ezen láthatod mit okoz 1,5% különbség a TKM-ben a nyugdíjpénztár javára, ugyanannyi, 9 százalék bruttó hozam és havi 20.000 forint befizetés mellett.
A számok magukért beszélnek.
Miért ajánlja mégis számos független tanácsadó is a nyugdíjbiztosítást? Mert az eladott nyugdíjbiztosítások után a pénzügyi intézmények – a termék magas költségének köszönhetően – magasabb jutalékot fizetnek nekik, mint egy eladott önkéntes nyugdíjpénztári tagság esetén.
Ha úgy döntöttél nem halogatsz tovább, használd a nyugdíjpénztár kalkulátort, hasonlítsd össze a pénztárak ajánlatát és a „Belépek” gombra kattintva indulj el még ma a gondtalan időskor felé.
