A legtöbb ember nem szeret arra gondolni, hogy mi lesz idős korában, hiszen ki tudja mi lesz még addig. Vagy éppen egyszerűbbnek tűnik a struccpolitikát választani. De sajnos minél később nézel szembe ezzel a kérdéssel, annál kevesebb esélyed lesz anyagilag is biztonságos nyugdíjas éveket teremtened önmagad számára. Ha érdekel mégis mennyi pénzt kellene félreraknod, hogy ezt a célt megvalósítsd és hogyan tudod ezt megtenni, ez a cikk Neked szól.
Miért is kéne félreraknom?
Valóban az első kérdés, ami felmerülhet az az, hogy miért is kellene ezen gondolkodnod? Nem azért dolgozol egész életedben, hogy aztán az államtól nyugdíjat kapj és erre ne legyen gondod? Elméletben igazad van. Gyakorlatban sajnos hatalmas csalódásokra kell felkészülnöd, ha csak erre számítasz. A nyugdíjak jellemzően most is jelentősen kisebb összegek, mint amennyit egy ember élete utolsó aktív éveiben keres, hiszen ennek összegét az egész életpálya kereset átlagából számolják. És ennek is csak egy részét kapod meg nyugdíjként. Minél kevesebb volt a munkában töltött éved, annál kevesebbet.
De ha ez nem lenne elég, a hosszú ideje tartó tendencia miatt, miszerint egyre kevesebb dolgozó embernek kellene egyre több nyugdíjast eltartani, az állami nyugdíjrendszer biztosan nem lesz fenntartható jelenlegi formájában. Vagyis egyéb intézkedések mellett számíthatsz arra is, hogy a nyugdíjak egyre inkább csökkenni fognak.
Honnan tudjam mennyit kellene megtakarítanom?
Ez itt a fogós kérdés. Ahhoz, hogy választ kapj a kérdésre, több dolgot is érdemes átgondolni. Ugyanakkor az is biztos, hogy ha nem szeretnél életed utolsó évtizedeiben hoppon maradni, jobban jársz, ha ezt nem halogatod. A következőkben adok Neked pár kézzel fogható támpontot, hogy miket érdemes mérlegelned.
1. Mikor tervezel nyugdíjba menni?
A lehető leghamarabb, ahogy eléred a nyugdíjkorhatárt, ami jelenleg 65 év? Vagy a munkád a hivatásod is egyben, ami értelmet ad az életednek, így kész vagy akármeddig dolgozni?
2. Meddig fogsz várhatóan élni?
Honnan tudnád? Nyilván nincs varázsgömböd, ami választ adhatna erre. Mégis érdemes körbenézned a családban, hogy felmenőid milyen kort éltek meg jellemzően. Ha a genetika lottón a szerencsésebbek közé tartozol, akik szülei / nagyszülei akár a 80-90 éves kort is megélték, akkor érdemes Neked is hosszabb távra tervezned.
Ha nem szeretnél ezen sokat gondolkodni, kiindulhatsz abból, hogy ma Magyarországon a születéskor várható átlagos élettartam férfiaknál 73, nőknél 79 év. De ebben benne vannak azok az emberek is, akik a nyugdíjas kor elérése előtt, akár nagyon fiatalon meghalnak. Így ami ennél pontosabb aktuális statisztika, az az, hogy egy nő 17, míg egy férfi 14 további évet élhet miután betöltötte a 65. életévét.
3. Mennyi pénzre lesz szükséged nyugdíjasként?
Azt érdemes átgondolnod, hogy jelenleg mire mennyit költesz és várhatóan nyugdíjasként hogyan alakul majd ez. Az alábbi ábrán mutatok is erre egy példát:
Általában idős korban vannak olyan kiadások, amelyek csökkenek. Például ekkor már nem, vagy sokkal kevésbé kell támogatni a gyermekeket. Nem kell már megtakarítani időskorra vagy lakáshitelt fizetni. De jellemzően előfordulnak olyan kiadások is, amelyek nőhetnek. Sokszor az idősebb emberek többet vannak otthon, fontosabb nekik a fűtés, hűtés, így a rezsijük megemelkedhet. Illetve egészségügyi kiadásaik is jellemzően nőnek, főleg, ha nem csak az állami egészségügyre támaszkodnak. Természetesen ezeknek a költségeknek az alakulása nagyon egyéni. Hiszen, ha például Neked nem lakáshiteled van, hanem albérletben élsz és nem is várható ebben változás, akkor sajnos ennek költségével idős korodra is számolnod kell.
Ha nincs kedved ennyi bizonytalan tényező mellett ezen gondolkodni, általánosságban számolhatsz azzal, hogy a 80 %-a annak az összegnek, amiből most megélsz, nyugdíjas korodban is szükséges lesz egy hasonló életszínvonal fenntartásához.
4. Mennyi lesz a nyugdíjad?
Minél messzebb vagy a nyugdíjba vonulástól, annál nehezebb megjósolni. De mivel az állami nyugdíjrendszer komoly krízisben van, szinte biztos lehetsz benne, hogy arányaiban kevesebb, mint amennyi ma lenne. A példa kedvéért számoljunk azzal, hogy 25 év múlva a 70%-át kapod annak a nyugdíjnak, mint ami ma járna.
Rendben, de mennyi lenne ma a nyugdíjam?
Íme egy nagyon leegyszerűsített példa, amiben azzal számolok, hogy az életed során nettó 200.000-400.000 forint között volt a jövedelmed, ledolgoztál 40 évet, tehát a legmagasabb, 80%-os nyugdíjszorzóra számíthatsz. És mire 25 év múlva nyugdíjba mész, ennek már csak a 70%-a jár.
Láthatod, hogy egy ilyen esetben az utolsó aktív éveidhez képest 225.000 Ft-os keresetcsökkenést fogsz elszenvedni, vagyis a bevételed fele annyi se lesz, mint amikor még dolgoztál.
És akkor pontosan mennyi is az annyi?
Most, hogy minden kérdést megválaszoltál, ki is tudod számolni mennyi pénzt kellene félreraknod.
A fenti példákból kiindulva tegyük fel, hogy most 40 éves nő vagy. 65 évesen tervezel nyugdíjba menni, eddigre le is dolgozod majd a 40 évet. Az átlagos születéskor várható élettartamból kiindulva tegyük fel, hogy 79 éves korodig fogsz élni.
Ahhoz, hogy ne essen jelentősen az életszínvonalad 320.000 Ft-ra van havonta szükséged, miközben a nyugdíjad 175.000 Ft. Vagyis az államtól a szükséges összeg 55%-át kapod meg. A maradék 45%-ot, havonta 145.000 Ft-ot Neked kell kipótolni.
Ez azt jelenti, hogy 14 év alatt (65 éves korodtól 79 éves korodig, 168 hónap) 24.360.000 Ft nyugdíj kiegészítésre lesz szükséged (168 x 145.000 Ft). Mindez egy olyan optimális verzióval számolva, hogy megvan a 40 év munkaviszonyod. Hiszen ez minél kevesebb, annál kisebb a nyugdíjad. És abból indultunk ki, hogy a 25 év múlva várható nyugdíj „csupán” 30%-kal kevesebb, mint ma. Sajnos ennél rosszabb forgatókönyv sem elképzelhetetlen.
Hogy tudnék én ennyi pénzt félretenni?!?
Könnyebben, mint ahogy elsőre tűnhet. Ha az akár kisebb megtakarításod nem a párnacihában tartod, hanem egy jó termékbe fekteted, az évek alatt korrekt hozamokat érhetsz el. Erre az egyik legjobb lehetőséged az önkéntes nyugdíjpénztárak. Ezekbe a pénztárakba rendszeresen vagy alkalmanként lehet befizetni (de szükség esetén szüneteltetheted is a befizetést) és az összegyűlt pénzt a pénztárak befektetik, ami hozamot termel. Ma már olyan portfólió is található az önkéntes nyugdíjpénztár piacon, aminek az átlag 10 éves hozama 10% fölött van. Ráadásul az általad befizetett összeg 20%-át visszaigényelheted a személyi jövedelemadódból. Éves szinten akár 150.000 forintot is szerezhetsz így pluszban.
A lenti ábra azt mutatja, hogy ha 10 – 15- 20 – 25 év alatt havi 25.000 Ft-ot teszel félre, mekkora megtakarítást fogsz elérni egy évi nettó 7 százalékon kamatozó önkéntes nyugdíjpénztári portfolióval.
Ha 40 éves korodig egy fillért sem tettél félre, de a nyugdíjas korodig hátralévő 25 évben havi 25.000 Ft-ot megtakarítasz, össze tudod gyűjteni a nyugdíjas éveidre szükséges 24 millió forintot. Úgy, hogy Te ebbe mindössze 7,5 millió forintot fizetsz bele! Vagyis az állam és a hozamok „kisegítenek” 16,5 millió forinttal.
Ha úgy döntöttél nem halogatsz tovább, használd a független nyugdíjpénztár kalkulátort, hasonlítsd össze a pénztárak ajánlatát és a „Belépek” gombra kattintva indulj el még ma a gondtalan időskor felé.
