Neked milyen érzés, ha a nyugdíjas éveidre gondolsz? Ismerős az ilyenkor megjelenő, kicsit szorongató bizonytalanság? Vagy éppen ellenkezőleg, nem is szoktál erre gondolni, hiszen hol van az még, kit érdekel? Akárhogy is, abban biztos lehetsz, hogy minél előbb szembenézel a kérdéssel, annál jobban jársz. Ugyanis hosszabb távon az állami nyugdíjra számítani kb. annyira biztos, mintha kaszinóban terveznéd megnyerni a pénzt, amiből idős éveidben élni szeretnél. Ha ennél azért szeretnél több esélyt adni a nyugalmas időskornak, olvass tovább.
Hogy működik ma a nyugdíjrendszer?
A nyugdíjrendszer ma Magyarországon úgynevezett felosztó-kirovó, ami a társadalombiztosítási elven alapul. Ez azt jelenti, hogy az aktív munkavállalók a fizetésükből járulékot fizetnek és ezekből a járulékokból kerülnek kifizetésre a nyugdíjak.
Mivel nem egyéni számlákon gyűlnek a nyugdíjak, olyan, mintha minden nyugdíjas egy közös kasszán lenne. Amennyi pénz van a közös kasszában, annyit tudnak közöttük szétosztani.
Mi ezzel a probléma?
A probléma az, hogy ha egyre kevesebb pénz van a kasszában, egyre kevesebbet tud az állam felosztani. Tehát ha ez megtörténik, hiába dolgoztál keményen és fizettél be sok járulékot, ami alapján elvileg egy szép összeg lenne a nyugdíjad, könnyen üres maradhat a zsebed nyugdíjas korodra. És sajnos pontosabb lenne nem úgy fogalmazni, hogy „ha” ez megtörténik, hanem azt mondani, hogy „amikor” ez megtörténik.
A legnagyobb kihívása a nyugdíjrendszernek az elöregedő társadalom, a népesség életkor szerinti megoszlásának változása:
1. Folyamatosan nő az emberek születéskor várható élettartama. Átlagosan több, mint 10 évvel élnek tovább ma Magyarországon az emberek, mint 15 évvel ezelőtt. Tehát egyre több nyugdíjast, egyre hosszabb ideig kell a munkavállalóknak eltartani.
2. Miközben ezzel párhuzamosan a szülők egyre később és egyre kevesebb gyermeket vállalnak, tehát folyamatosan csökken az aktív korú munkavállalók száma is. Így egyre kevesebb a befizetett járulék. Ma Magyarországon nagyjából fele annyi gyermek születik, mint amennyi kellene ahhoz, hogy a nyugdíjrendszer hosszú távon fenntartható legyen.
Tehát összességében egyre több nyugdíjast kellene egyre kevesebb aktív munkavállalónak eltartani. Mindez pedig azt jelenti, hogy ha csak az állam nem tesz valami drasztikusat, hosszú távon ellehetetlenül az állami nyugdíjrendszer.
De mit tehet az állam?
1. Az első opció a nyugdíjjárulék emelése lenne, de Magyarországon már most is nagyon magas a befizetendő járulék. További emeléssel teljesen ellehetetlenítenék a hazánkban működő rengeteg kisvállalkozást, illetve még kevesebb lenne az a nettó fizetés, amit a munkavállalók hazavihetnének, miközben most is sereghajtók vagyunk az Európai Unión belül. A politikai következményeiről nem is beszélve egy ilyen lépésnek.
2. A másik lehetőség a nyugdíj korhatár emelés, vagyis az emberek hosszabb ideig fizetnének járulékokat és kevesebb ideig kellene számukra nyugdíjat folyósítani. Emellett lehet azzal érvelni, hogy „csak lekövetik” a születéskor várható élettartam növekedését. Így ez szinte biztosra vehető, hogy előbb utóbb megtörténik. Ugyanakkor a problémára csak egy sebtapasz lesz.
3. A következő opció a folyósított nyugdíjak összegének csökkentése. És bár ez komoly negatív hatással lesz a nyugdíjasok életszínvonalára, már látszik, hogy előbb vagy utóbb, de elkerülhetetlen lépés. A kérdés csak az, hogy mikor kezdenek a nyugdíjak egyre növekvő mértékben csökkenni.
Egyáltalán mekkora nyugdíjra számíthatnék ma?
Nem ritka, hogy fogalmunk sincs, hogy ha holnap elérnénk a nyugdíjkorhatárt, mekkora összeg lenne a nyugdíjunk. Úgyhogy járjuk körbe kicsit ezt is.
Ezt két fő dolog határozza meg.
1. A nyugdíjalap, ami a számított havi nettó életpálya átlagkereset összege, tehát amennyit egész életedben kerestél. (Vagyis az egy tévhit, hogy a nyugdíj attól függ, hogy az utolsó egy, öt vagy tíz évben mennyi volt az átlag keresetünk!)
2. A szolgálati idő, vagyis, hogy hány évet dolgoztál.
A nyugdíj összegének pontos meghatározása, egy igen bonyolult és nem is teljesen publikus módszer. Viszont, hogy mégis valamennyi elképzelést kapj, bemutatjuk ezt egy nagyon leegyszerűsített példán keresztül.
Tegyük fel, hogy 25 éves korodtól 65 éves korodig dolgozol. A nettó jövedelmed 25-35 éves korodig (10 évig) 200.000 Ft, 35-50 éves korodig (15 évig) 300.000 forint, 50-65 éves korodig (15 évig) 400.000 Ft. Ebben az esetben 10 év * havi 200.000 Ft + 15 év * havi 300 .000 Ft + 15 év * havi 400.000 Ft kerül leosztásra a ledolgozott 40 évedre:
(24.000.000 Ft + 54.000.000 Ft + 72.000.000 Ft) / 40 év (480 hó) = havi 312 500 Ft a nettó átlag életpálya-kereset, amire számítják majd a jövőben folyósított nyugdíjadat.
Mivel 40 évet dolgoztál, a nyugdíjskála szerinti nyugdíjszorzó 80%. Vagyis ebben az esetben 312 500 Ft * 0,8 = 250.000 Ft lesz a nyugdíjad.
Bár ez csak egy nem pontos mintapélda, ebből is láthatod, hogy ugyan a nyugdíjba vonulásod előtti 15 évben nettó 400.000 Ft-ot kerestél, ezt követően már csak havi 250.000 Ft bevételre számíthatsz. Vagyis az addigi jövedelmed 37,5 %-át elveszíted és havi 150.000 forinttal kevesebből kell megélned. És akkor arról még nem beszéltünk, hogy mi van akkor, ha nincs 40 év szolgálati időd, csak mondjuk 30 év. Ekkor a szorzó 68%-os, így a nyugdíjad 212.500 Ft lesz (312.500 Ft * 0,68). Ez a szorzó 20 év szolgálati időnél pedig már csak 53 %.
Így már nagyjából el tudod képzelni, mi várható akkor, ha vállalkozóként egész életedben minimálbérre jelented be magad, ami 2024-ben nettó 177.422 Ft, és ennek kapod majd valamennyi százalékát, szolgálati időtől függően.
De, ami ennél is rosszabb kilátásokkal kecsegtet, az az, ha hosszú távon KATA-s vállalkozóként havi 50.000 Ft adót fizetsz be magad után. Sok szempontból persze nagyon megéri, azonban e mellett konkrétan vagyont kell felhalmoznod ahhoz, hogy meg tudj majd élni nyugdíjasként. Ugyanis az 50.000 Ft befizetett adó bruttó 108.000 Ft jövedelemként kerül beszámításra. Ez pedig várhatóan a nyugdíjminimum összegére lesz elegendő, ami jelenleg 28.500 Ft. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a szolgálati idő számításánál csak az számít teljes évnek, amikor legalább a minimálbért elérte a kereseted. Mivel a bruttó 108.000 Ft a bruttó 266.800 Ft 40%-a, így egy év munka KATA-s vállalkozóként csak 0,4 évként kerül beszámításra. Így, ha tegyük fel összesen 40 évet dolgozol, ebből 20 évet legalább minimálbérre bejelentve, 20-at pedig KATA-s vállalkozóként, az összesen 28 év szolgálati időnek felel meg (20 + 20 * 0,4), amivel a nyugdíjad a nettó életpálya átlagkeresetnek csupán 66%-a lesz.
És ahogy az előzőekben olvashattad, ahogy telik az idő, és egyre nagyobb a teher az állami nyugdíjrendszeren, ennél csak rosszabbra számíthatsz. Ezek után talán senkit nem kell meggyőzni, hogy mennyire rossz ötlet nem szembenézni ezzel a problémával.
Mit tehetsz a nyugdíjadért, hogy ne legyél kiszolgáltatva az államnak?
Ha szeretnél idős korodban is egy tisztességes életszínvonalon élni, nem tehetsz mást, mint, hogy öngondoskodsz.
Erre az egyik legjobb lehetőséged az önkéntes nyugdíjpénztárak. Ezekbe a pénztárakba rendszeresen vagy alkalmanként lehet befizetni (de szükség esetén szüneteltetheted is a befizetést) és az összegyűlt pénzt a pénztárak befektetik, ami hozamot termel. Ma már olyan portfólió is található az önkéntes nyugdíjpénztár piacon, aminek az átlag 10 éves hozama 10% fölött van. Ráadásul az általad befizetett összeg 20%-át visszaigényelheted a személyi jövedelemadódból. Éves szinten akár 150.000 forintot is szerezhetsz így pluszban. Mindez pedig, egy konzervatívabb, 7%-os hozammal, 25 évre, havi 20.000 befizetéssel számolva is azt jelenti, hogy a befizetett 6.000 000 Ft tőkéd adóvisszatérítése és hozama 13.278.307 Ft lesz! Tehát összességében mikor nyugdíjba mész, több, mint 19.000.000 Ft megtakarításod lesz. Ráadásul minél hamarabb kezded meg az öngondoskodást, annál több hozamra is fogsz szert tenni.
Ha úgy döntöttél nem halogatsz tovább, használd a független nyugdíjpénztár kalkulátort, hasonlítsd össze a pénztárak ajánlatát és a „Belépek” gombra kattintva indulj el még ma a gondtalan időskor felé.
