40 év munkaviszony után mennyi nyugdíj jár?

Te is halogatod a nyugdíjjal kapcsolatos kérdések tisztázását, mivel kellemetlen szembesülnöd a valósággal: mennyi lesz a nyugdíjam, amikor elérem a nyugdíjkorhatárt? Megértelek. Sajnos napjainkban Magyarországon számos idős embernek okoz nehézséget a nyugdíjból való megélhetés. A helyzetet tovább súlyosbítják a kedvezőtlen demográfiai változások: egyre kevesebb gyermek születik, miközben a várható élettartam folyamatosan növekszik. E két tényező kedvezőtlen hatással van a nyugdíjrendszerre. Amint egyre több lesz a nyugdíjas és kevesebb az aktív dolgozó, a rendszer egyre kevésbé lesz fenntartható, és tovább csökkenhet a nyugdíjak összege. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy időben átgondold, milyen pénzügyi stratégiát követnél a nyugdíjas éveid anyagi biztonsága érdekében. Ebben a cikkben bemutatom, hogy mennyi nyugdíj jár 40 év munkaviszony után, valamint, hogy mit tehetsz, hogy bebiztosítsd a nyugodt időskori éveket.

Mi befolyásolja a nyugdíjad összegét?

Alapvetően két tényező:

1) Nyugdíjalap: A nyugdíjad alapját a teljes aktív pályafutásod alatti átlagos havi nettó kereset képezi. Ez azt jelenti, hogy nem az utolsó évek keresete alapján történik a számítás, hanem az összes munkával töltött év során szerzett jövedelmed átlagából indulnak ki.

2) Szolgálati idő: Az eltöltött munkaévek száma határozza meg, hogy a havi átlagkereseted mekkora részét kapod meg nyugdíjként.

Az öregségi nyugdíj alapját a következő szolgálati időhöz kötött szorzók adják:

• 15 év: Ez a minimálisan szükséges idő a résznyugdíj igényléséhez, ekkor a szorzó 43%.
• 20 év: Innentől jár teljes öregségi nyugdíj, a szorzó 53%.
• 15 és 25 év között: A szorzó évente 2 %-kal magasabb lesz.
• 25 és 40 év között: Az évenkénti növekedés mértéke 1%-ra csökken.
• 40 év: A szorzó eléri a 80%-ot.
• 40 év és 50 év között: Ismét évente plusz 2 %, egészen a 100%-ig.

Ez azt jelenti, hogy amennyiben 50 évet dolgozol, a nyugdíjad összegét a teljes munkaviszony alatt elért nettó átlagkereseted fogja meghatározni. A pontos szorzók és aktuális szabályozások az Államkincstár honlapján érhetőek el.

Mi minősül szolgálati időnek és mi nem?

Szolgálati időnek tekintendő minden olyan időszak, amely alatt nyugdíjjárulékot fizettél vagy valaki fizetett utánad. Valamennyi ilyen naptári nap alapján számolják a szolgálati idő években kifejezett hosszát. A munkában töltött évek mellett egyes pénzbeli ellátások ideje is szolgálati időnek számít. Ezek közé tartoznak például:

• Gyermekneveléssel kapcsolatosan:
  • TGYÁS (Terhességi-gyermekágyi segély)
  • CSED (Csecsemőgondozási díj)
  • GYED (Gyermekgondozási díj)
  • GYES (Gyermekgondozási segély)
  • GYET (Gyermeknevelési támogatás)
  • GYOD (Gyermekek otthongondozási díja)
  • Örökbefogadói díj
• Betegséggel összefüggően:
  • Táppénz és betegszabadság
  • Baleseti táppénz
  • Passzív táppénz
  • Ápolási díj
• Álláskeresési támogatás stb.

Szolgálati időként beszámítható lehet a felsőoktatási intézmény nappali tagozatán 1998. január 1. előtt folytatott tanulmányok időtartama, valamint a szakmunkástanulóként eltöltött idő, az előírt feltételek teljesülése esetén. Továbbá figyelembe vehető a katonai szolgálat ideje is.

Nem tekinthető szolgálati időnek az az időszak, amelyre nem volt nyugdíjjárulék fizetés. Például:

• Az az időszak, amikor egyéni vállalkozóként nyugdíjjárulék-tartozásod van.
• Szabadságvesztés időtartama.
• Fizetés nélküli szabadság.

Akkor 40 év munkaviszony után mennyi nyugdíj jár?

A nyugdíj összegének kiszámítása, egy rendkívül összetett, és a nagyközönség számára nem is teljesen publikus módszer. Hogy mégis legyen elképzelésed, mekkora nyugdíjra számíthatsz 40 év munka után, nézzünk meg egy egyszerűsített példát. Amennyiben részletesebben szeretnéd megismerni a nyugdíjszámítás menetét és a valorizációs szorzó szerepét, ez a cikk hasznos útmutató lehet.

Tegyük fel, hogy idén mész nyugdíjba. A 40 éves munkaviszonyod alatt:

• az 1985-1994-es időszakban, pályakezdőként, az első 10 évben az akkori nettó átlagbérek 80%-át kerested, havi 3 815 Ft és 18 739 Ft között,
• az 1995-2004-es időszakban már megkaptad az akkori nettó átlagbért, havi 26 637 Ft és 93 800 Ft között,
• 2005-2014-es időszakban, tapasztalt munkavállalóként az akkori nettó átlagbér 120 százalékát kerested, havi 123 720 Ft és 186 828 Ft között,
• majd 2015-2024-es időszakban, az utolsó 10 évre már visszavettél kicsit a tempóból, és ismét nettó átlagbéreket vitted haza, havi 162 300 Ft és 438 400 Ft között.

A nyugdíjad kiszámítása:

1) Éves nettó jövedelem kiszámítása: Mind a 40 évre meg kell szorozni az akkori havi nettó jövedelmed 12 hónappal. Hogy egyszerűbb legyen követni, most átlagokkal fogok számolni.

• 1985-1994 között a havi nettó jövedelmed átlaga 8 897 Ft, így az éves nettó jövedelmed 106 765 Ft (8 897 Ft x 12 hó),
• 1995-2004 között a havi nettó jövedelmed átlaga 57 309 Ft, így az éves nettó jövedelmed 687 706 Ft (57 309 Ft x 12 hó),
• 2005-2014 között a havi nettó jövedelmed átlaga 156 636 Ft, így az éves nettó jövedelmed 1 879 632 Ft (156 636 Ft x 12 hó),
• 2015-2024 között a havi nettó jövedelmed átlaga 274 640 Ft, így az éves nettó jövedelmed 3 295 680 Ft (274 640 Ft x 12 hó).

2) Valorizálás: A pontos eredményhez minden év nettó keresetét meg kell szorozni a jelenleg érvényes valorizációs szorzóval. Így kapjuk meg mennyit ér ma az akkori kereseted. Majd ezeket össze kell adni. A példánknál maradva, 2024-ben:

• 1985-1994 közötti évekre összességében 34,29-es valorizációs szorzóval számolhatunk. Az ezzel korrigált éves nettó nyugdíjalapod 3 661 438 Ft (106 765 Ft x 34,29), 10 évre (120 hó) 36 614 384 Ft.
• 1995-2004 közötti évekre összességében 6,95-ös valorizációs szorzóval számolhatunk. Az ezzel korrigált éves nettó nyugdíjalapod 4 776 555 Ft (687 706 Ft x 6,95), 10 évre (120 hó) 47 765 554 Ft.
• 2005-2014 közötti évekre 3,02 a valorizációs szorzó. Az ezzel korrigált éves nettó nyugdíjalapod 5 674 044 Ft (1 879 632 Ft x 3,02), 10 évre (120 hó) 56 740 439 Ft.
• 2015-2024 közötti évekre pedig 1,45 a valorizációs szorzónk. Az ezzel korrigált éves nettó nyugdíjalapod 4 774 696 Ft (3 295 680 x 1,45), 10 évre (120 hó) 47 746 961 Ft.

Így a valorizációval korrigált összes nettó jövedelmed 188 867 337 Ft (36 614 384 Ft + 47 7765 554 Ft + 56 740 439 Ft + 47 746 961 Ft).

3) A havi nettó életpálya átlagkereseted 188 867 337 Ft / 480 hónap = 393 474 Ft.

4) A jelenlegi szabályozás szerint 372 000 forintig számítható be a havi nettó életpálya átlagkereset 100 százalékban a nyugdíj kiszámításakor. A 372 001 Ft és 421 000 Ft közötti résznek csupán a 90 százalékával, a 421 001 Ft fölötti résznek a 80 százalékával lehet számolni.

A példánkban a 372 000 Ft feletti rész (21 474 Ft) 90 százalékával számolhatunk. Így a végső értékünk 372 000 + 19 326 (21 474 Ft x 0,9), ami összesen 391 326Ft.

5) Mivel 40 évet dolgoztál, a nyugdíjszorzó 80%, így a várható nyugdíjad: 391 326 Ft x 0,8 = 313 061 Ft havonta.

2024 júliusában az országos nettó átlag fizetés KSH adatai szerint 438 400 Ft. Ha utolsó aktív évedben is az átlagkeresettel rendelkezel, a nyugdíjazásod 125 339 Ft jövedelemcsökkenést okoz. A nyugdíjad 30 %-kal kevesebb, mint az utolsó jövedelem.

Ha a 40 év alatt bármikor vállalkozó voltál, esetleg hosszabban KATÁ-ztál, ennél is sokkal rosszabbak a kilátásaid. Valamint, ahogy a bevezetőben is említettem, a nyugdíjrendszer helyzete és a demográfiai változások miatt ez a helyzet a jövőben tovább romolhat. Így érdemes minél hamarabb átgondolni az öngondoskodási lehetőségeket a nyugdíjas évekre.

Ismerd meg a hozam szempontból legjobban teljesítő önkéntes nyugdíjpénztári portfóliókat a különböző kockázati kategóriákban:

Mit tehetek az időskori anyagi biztonságomért?

Ahhoz, hogy nyugdíjasként is kényelmesen élhess, anélkül, hogy dolgoznod kellene, fontos már időben elkezdeni erről gondoskodni. Az önkéntes nyugdíjpénztárak választása erre az egyik legjobb megoldás.

Ezekbe a pénztárakba rendszeresen vagy akár alkalmanként is fizethetsz be és lehetőséged van szüneteltetni is a befizetéseket. A befizetett összeget a pénztárak befektetik, így hozamot termel számodra. Jelenleg elérhető olyan portfólió is az önkéntes nyugdíjpénztárak között, amelynek közel 10% az átlag 10 éves hozama. Ezt és a többi pénztár és portfólió teljesítményét megtalálhatod a nyugdíjpénztár kalkulátorral. Ezen felül az éves befizetésed 20 százalékát visszakapod a személyi jövedelemadódból, évente akár 150 000 forintot is.

Itt látod, hogy ha 25 évre havi 25 000 Ft befizetéssel számolsz, konzervatívan 7%-os éves hozammal, az összesen befizetett 7 500 000 Ft tőke után mennyi adóvisszatérítést és hozamot kapsz. Majd alatta a saját élethelyzetedre is ki tudod kalkulálni, hogy mennyi pénzed lehet mire nyugdíjba mész. Csupán két adat megadása után válaszd ki a szimpatikus portfóliót, kattints a Kiszámolom gombra és már látod is az eredményeket.

Minél előbb kezded el az öngondoskodást, annál nagyobb hozamot érhetsz el, hiszen az idő a te oldaladon áll. A hosszú távon gyűjtött megtakarításaid kamatos kamattal gyarapodnak, így az évek előrehaladtával egyre magasabb összeg áll majd a rendelkezésedre.

Fontos kalkulálnod az infláció hatásával is! Ami ma 24 millió forintot ér, 20-25 év múlva jóval kevesebbet fog. Az infláció elleni védekezés egyik módja, ha évente megemeled a megtakarított összeget az előző évi infláció mértékével, így hosszú távon is megőrizheted a pénzed vásárlóértékét.

Ha úgy döntöttél, hogy nincs mire várnod, használd a független nyugdíjpénztár kalkulátort, hasonlítsd össze a pénztárak ajánlatát, kattints a „Belépek” gombra, hogy még ma megtehesd az első lépést az anyagilag biztonságos nyugdíjas évek felé.